A magyar pedagógusok gyakran már negyvenéves korukra kiégnek, a pályakezdőket pedig az első években rendkívüli terhelés éri – mondta Németh Szilvia oktatáskutató.
A növekvő munkaterhek, az alacsony fizetések és az, hogy már nincs igény igazán szakmai munkavégzésre vonzóbbá tették a tanári pályát az Oktatási Hivatalban dolgozó pedagógusok számára, de a távozók között vannak jogászok, oktatáskutatók és egyéb munkakörökben dolgozók is.
Elhagyja a tanári pályát Tóth Viktor, a Kőbányai Szent László Gimnázium angoltanára.
Szinte az összes oktatási csoportban és sok tanár Facebook-oldalán is felbukkant a videó, amiből kiderül, miért is "jó" tanárnak lenni.
Gyereket vállalni trendi Magyarországon - kezdi legfrissebb Facebook-posztját Jocó bácsi, aki szerint arra sokan nem gondolnak, milyen sok feltétel nem adott az ideális családalapításhoz.
Eddig több mint 40 ezren látták azt a videót, amelyben egy tanító beszél őszintén arról, milyen igazából pedagógusnak lenni.
Komoly gondban vannak a tanárképzést indító egyetemek. Illetve ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe, előbb-utóbb világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők nagy része.
Az Oktatási Hivatal a tantermen kívüli, digitális oktatási munkarend bevezetésével összhangban elhalasztja az idei tanfelügyeleti és pedagógusminősítési vizsgálatait.
Felmérést készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógusok leterheltségéről. Itt vannak a részletes adatok.
A pályakezdők 30 százaléka egy év után, további 30 százalék öt év után otthagyja a pályát - írja a Népszava.
A befektetett munka sokszor csak később hozza meg a gyümölcsét - így van ezzel sok tanár is. Öt olyan dolgot mutatunk, amiért biztosan megéri tanárnak lenni.
A sikeres tanárok jókor dicsérnek, jókor hallgatnak, és következetesek, ha szabályokról van szó.
Ahogy minden ősszel, idén is eljött az idő, amikor visszalépünk egy órát az időben, és megkezdődik a téli időszámítás. Ez az apró változás nemcsak a faliórákat, hanem a mindennapi életünket, alvási szokásainkat és hangulatunkat is befolyásolhatja. De miért is vezették be eredetileg az óraátállítást, és vajon van-e még értelme a 21. században?
